„Végtelen utazás”

Már Békéscsabánál járt a csapat busza, mikor Arany Lászlót hívtam, vagyis még az út nagyobbik része hátravolt. Ez pedig egy vereség után „nagyon hosszú” tud lenni. Vezetőedzőnket természetesen nem jókedvében értem.

– A mérkőzésről tudósító szegedi hírportál szerint a semmiből szerezték meg a vezetést.

– Igen. Egy bedobás után a hazai játékos oldalról, úgy jó harminc méterről belerúgott egy jó nagyot a labdába, s amilyen szerencsénk van mostanában, be is akadt. A második félidőben kijjebb jöttünk, helyzeteink is voltak, de a kihasználásukban most sem jeleskedtünk. Aztán egy röviden hazafejelt labdával indítottuk a hazai csatárt, aki belőtte a másodikat. Sajnos elől súlytalanok, határozatlanok voltunk, hátul pedig ismét jött az egyéni hiba, amit ismét büntetett az ellenfél.

– Ludánszki Pista csere volt. Nem gyógyult fel teljesen?

– A mérkőzés előtt szólt, hogy fáj a feje, nem tudja kezdőként vállalni a játékot.

– Odafelé is nagyon hosszú volt út, hazafelé talán még „hosszabb” lesz.

– Sajnos. Nagyon savanyú a szánk íze.

G.S. 

Kategória: Nincs kategorizálva | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?